Az egykor méltán híres székesfehérvári Fekete Sas Szálló és Kávéház épülete hosszú évek óta üresen áll. A város tulajdonában álló épület lassan az enyészeté lesz, felújítására és hasznosítására eddig nem volt szándék. A városi vezetés támogatásával civil összefogás született, melynek célja az épület Mentorházként való üzemeltetése, rendezvényeivel a város kulturális életébe történő bekapcsolódás.

Az épület klasszicista stílusban épült, mai formája az 1820-as évekből való. Homlokzatát fínoman tagolt párkányok jellemzik, a középhomlokzatot a háromszögletes oromzat emeli ki, benne a fekete sast ábrázoló domborművel.
A szálló épülete több száz éve fennáll, a székesfehérvári várnagyok laktak benne, majd a Pálos szerzeteseké lett. Végül az 1700-as évek elejétől egészen 1956-57-ig - bár megszakításokkal - vendégfogadó illetve szálloda működött itt, Fekete Sas néven.
Az épületet hosszú ideig a honvédség kezelte, de nem a funkciójának megfelelő célra használta fel, pl.: ejtőernyő varrodának.
A régi várfal az épület udvarán húzódott keresztül, egészen 1925-ig amikor lebontották. A szálló a város kultúrális életében fontos szerepet játszott. Bálokat tartottak itt, a reformkori fiatalság gyülekező helye volt. Itt olvasták fel 1848. március 16-án a 12 pontot és a Nemzeti Dalt.

A továbbképzés célja megismertetni az épületet és a megmentésére készült koncepciót, hogy a városban élő szakmabeliek is magukénak érezhessék a megújulást.

Előadások:

• Lantay Attila városi főépítész; Kerekes Sándor korábbi állami főépítész
  Épületbejárás (kizárólag az előadás résztvevőinek!)
  
  
• prof. Fontana Eszter, a Fekete Sas Társaság elnöke, ny. múzeum igazgató
  A Fekete Sas Szálló megmentésének koncepciója

• Bartos György, művészettörténész
  Műemlék versus modern funkciók. Műemlékvédelmi értékleltár, a fa- és kőszerkezetek valamint a falfestés restaurálásának előkészítése

• Soltész Judit diplomadíjas építész
  A Fekete Sas Szálló megújulása: a dipmlomadíjas terv bemutatása