Szőlőskertből villanegyed – kultúrtörténeti séta a Gellérthegyen

A XIX. és XX. század fordulóján a Gellérthegy napsütötte, szőlővel beültetett lankáin és a hegy lábánál alig három évtized alatt felépült Budapest egyik legelegánsabb, nagypolgári lakónegyede, számos építészetileg is kiemelkedő köz- és magánépülettel. Bármily furcsának is tűnhet, ehhez a kezdő lökést egy aprócska gyökértetű, a filoxéra adta meg…
A negyvenes évekig pezsgett — s a kilencvenes évektől újra virágzik— itt a kulturális élet, melynek korabeli emlékei a figyelmes szemlélő számára ma sem maradnak rejtve.
Tudta például, hogy hol gyülekeztek a “megfagyott muzsikusok”? Gondolta volna, hogy báró Wenckheim József gellérthegyi villája kertjében saját benzinkútjából tankolhatta fel automobilját a húszas évek közepén? Elsétál velünk ahhoz a szecessziós villához, melyet egy 16 nyelven beszélő etimológus-hegedűművész tervezett?
Mindezekre, és még számos érdekességre fény derül túránk során, ahol az épített környezet titkain kívül azt is eláruljuk, hol és mikor hallgatható a legszebb csalogány-ének a Gellérthegyen.

Útvonal: Szent Gellért tér — Kelenhegyi út — Mányoki út — Orlay utca — Bartók Béla út (kitérő a Mészöly utca felé) — Ménesi út — Kollégium lépcső — Villányi út (a Ciszterci Szent Imre templomig)

A séta tematikája, célja:

A Gellérthegy ma is vágyott és felkapott, nem mellesleg magas árfekvésű városrésze a budapesti ingatlanpiacnak. Nem véletlenül. A belváros közelsége, a kedvező fekvésű, szellősen beépített, zöld növényekkel teli lankák és a huszadik század első évtizedeiben épült épületek karaktere vonzó lakóhellyé varázsolják az eredetileg szőlővel beültetett területet.
Sétánk fókuszában éppen az az időszak áll, amikor a szórványosan beépített, szőlőtermesztésre berendezkedett Gellérthegy rövid idő alatt a város szerves részévé vált. Beszélünk a változás okairól, folyamatáról, szót ejtünk azokról, akik meglátva a kiváló lehetőséget, elsőkként építkeztek a hegyre, később pedig a Bartók Béla úton sétálva megismerkedünk azzal az időszakkal is, amikor már nem volt kérdés tovább, hogy a hegyoldal villái mellett szükség van bérházakra, közintézményekre is a környéken, az ide költöző „újbudaiak” ellátására.
A változatos, kultúrtörténeti elemekkel gazdagított séta során látunk szecessziós műteremházat, századfordulós bérházat, 20. század elején épült historizáló villaépületeket, majd végül eljutunk a Feneketlen-tó mellett álló ikonikus épületegyüttesig, a Ciszterci templomig és iskoláig a Villányi úton.